Jogunk van egy kis boldogtalansághoz

Megjelent az Elixír magazin 2014. márciusi számában

A téli szürkeségből gyors ajándéknak érkezett az idén a tavaszias idő és talán még most sem hisszük el igazán, hogy „megúsztuk” a hosszú telet.

A télen feléltük fizikai és lelki tartalékainkat és most szeretnénk feltöltődni éltető energiákkal nemcsak a táplálékainkból, hanem lelki értelemben is. A tavaszi fáradtság jelei látszanak rajtunk és érezzük is, mert nem olyan könnyű a tél sötétségéből hirtelen hetedhét mennyországban érezni magunkat.

Ehhez szeretnék némi fogódzót adni cikkemmel.

Gyakran jelentjük ki – talán túl elhamarkodottan is -, hogy depressziósak vagyunk a téli rövid nappalok, hosszú éjszakák közepette. Holott ez még távolról sem depresszió! Sokkal inkább egy lecsendesült időszak, amit ha nem töltünk elegendő befelé figyeléssel, önvizsgálattal, pánikba esünk és hamar megbélyegezzük magunkat a „ boldogtalan” jelzővel.

A XXI. század boldogság hajhászása főként az anyagi javakban nyer kifejeződést: „Akkor vagy boldog ember, ha jólétben élsz.” És ha ez nem jön olyan könnyen, ahogy a reklámok sugallják, akkor az alkohol, a drog, az ételek habzsolásával gondoljuk áthidalni azokat az órákat, amikor nem érezzük magunkat „szuper happy” állapotban.

Az állandó boldogság elérése, azaz : „Akkor vagy valaki, ha mindig boldog vagy.” – hiú vágyálom. (Nem tárgyalva itt a különböző keleti vallások életfilozófiáját.)

Sokkal inkább tűnik reálisnak, hogy a boldogságot csak egy-egy rövid időre lehet fülön csípni, néha csak másodpercekre, egy estére, egy hétvégére. Nem lehet lecövekelni magunk mellé, mondván : „most már itt maradsz, nem mész sehová.”

Arra a kérdésre: „Téged mi tesz boldoggá ?” – rengeteg féle választ kapunk. Engem például már egy csésze finom kávé is boldoggá tesz, másnak pedig mindene megvan, mégsem boldog.

A boldogság általánosságban véve az a jó közérzeti állapot, amikor elégedettek vagyunk egész életünkkel, azaz értelmét látjuk létezésünknek annak összes ellentmondásával, mélységeivel és magasságaival együtt.

Az emberiséget sem a felhőtlen boldogságérzet vitte előbbre, hanem éppen ennek az ellenkezője: az inspirálja a feltalálókat, a tudósokat, és az átlagembereket is, ha elégedetlenek helyzetükkel, hiányérzetük van. Ekkor törik a fejüket új megoldásokon, ami aztán a felfedezésekhez, újdonságokhoz, az egyén megújulásához vezet.

Az sem ördögtől való, hogy időnként melankolikus hangulatba essünk. Az igazán kreatív, alkotó emberek személyiségét vizsgálva láthatjuk, hogy nagy műveiket is egyfajta melankolikus, az élet árnyoldalaiba merülő, keserédes világfájdalom szülte. Ne keverjük össze a melankóliát a depresszióval! A melankólia produktív, erős érzelmektől átitatott, a természet felé forduló, és az ember lényegi érzelmi eleme.

A boldogságot persze nem kell degradálni, hiszen annak pozitív hatása az egészségre, szellemi frissességre, emberi kapcsolatainkra elvitathatatlan.

Ahogy mindenben, a boldogságban is a túlzott mérték kerülendő, mert az azt követő boldogtalan periódus és csalódottság érzet sokkal nehezebben dolgozható fel.

El kell fogadnunk azt is, hogy nem mindig lehetünk boldogok. Rugalmasan kell kezelni a hullámvölgyeket is, tudván, hogy az is csak egy átmeneti időszak és nem tart örökké.

Néhány tipp hangulatunk javítására:

  • Egy megértő társ mellett mindez persze könnyebben megy: ha van kihez odabújni, melegséget, szeretet tankolni mindjárt más színben látjuk a világot.
  • Barátokkal, vagy akár egyedül is menjünk gyakran a természetbe! Kövessük nyomon a természet virágzását, töltődjünk fel tiszta levegővel, színekkel és illatokkal! Ez szinte magától meghozza gyümölcsét, és a boldogság érzését hozza el számunkra.
  • Ha egyedül, társ nélkül élünk, a boldogtalanság időszakában nagyon hasznos, ha kifelé fordulunk és közösségi céloknak szenteljük időnk egy részét, amikor másoknak tudunk jót tenni anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Saját magunk helyett figyelmünk embertársaink felé forduljon, ami lényegesen enyhíti rossz közérzetünket és acélozza önértékelésünket.
  • Ne feledjük: Mi vagyunk legjobb barátai önmagunknak! Ezért mindig támogatóak és elnézőek legyünk magunkkal szemben! Ne kritizáljuk és vádoljuk magunkat még boldogtalan időszakainkban sem!

Sok sikert ehhez a „boldogságos úthoz” önmagunk felé!

Mészáros Ildikó

ildiko070408@gmail.com

www.meszarosildikocoach.hu

dali

Salvador Dali

Nő az ablakban

Share Button

Facebook